A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén nemcsak a sokak által ismert tiszavirágok rajzásában gyönyörködhettünk, hanem a nagy szarvasbogarak rajzását és párzását is megfigyelhetjük.
Alapvetően keménylombos erdőkhöz kötődnek a nagy szarvasbogarak, főleg a tölgyfák alkotta erdőket, facsoportokat kedvelik. A Maros mentén ugyan nem ez a meghatározó, de azért itt is találunk tölgyes erdőket, illetve néhány egészen szép kort megélt, tekintélyes méretű tölgyfát is. Ezek a területek alkalmas élőhelyet biztosítanak a nagy szarvasbogarak számára.
Általában az alkonyati órákban aktívabbak, főleg a hímek, amelyek ilyenkor aktívan keresik a párzásra kész nőstényeket. Látványos, ahogyan szinte függőleges testtartásban, már messziről hallatszó hangos zúgással, fáról-fára repülnek ezek az akár 8 cm-es rovarok. A feromonok, vagyis illatanyagok alapján találnak rá a nőstényekre. Gyakran előfordul, hogy egy-egy nőstényt több hím is egyszerre környékez meg, ilyenkor kezdődnek az összecsapások. Hatalmas, agancsszerű rágóikkal összeakaszkodnak és minden erejüket kihasználva igyekeznek ellenfelüket a magasba emelni, hogy aztán ledobhassák a földre a fa törzséről és így kizárólag magukénak tudhassák az adott nőstényt, akivel aztán a párosodás megtörténhet – írta oldalán hétfőn a nemzeti park.
Fotó: Pixabay